A világ tökéletes.
Bár nem olyan, mint a filmekben. (bár azok talán nem mérvadók, de öröm nézni a boldogságot.)
Nincs sok pénzem. Nincs felhőtlenül groteszk formát öltött kapcsolatom. Nincs karrierem. (de hova is legyen.) Nincsen áldott nagy tehetségem. (csak van.) Olyan szép se vagyok. Nincsenek szuperképességeim. (egy se.) Sőt. Még kutyám sincs.

De sebaj. ami van, az jó. Majd három nap múlva talán nem így gondolom.
Megmost mondhatnám azt is, így zárójelben, hogy (azért nem jönnének rosszul ezek a dolgok, {főleg a sok pénz}), de nem írom, mert nem is gondolom így. Vagy az egészet csak hazudom.
MOst is egy kurvára lehangoló szám megy itten a winampban. (merthogy a windows media player szereti magát vizsgálni, és nem eredeti.) De. Nem romlik tőle rohamosan a kedélyállapotom.
Nos. mondhatjuk, hogy narkolepszás kataplexia kerített uralmába, csak amolyan feltételes módban, és a gyógyszereimet szedve nem érzek semmit. Még az a "olyan jó ez a szenvedés, olyan felemelő az egész, olyan sörnyen érzem magam, olyan szörnyen szörnyen jól" dolog sincsen. Pedig az jó. De ezis.
És nekem örömet okoz a hülye agysejtpusztító unértelmiségi műsorokat nézni. (igen, ennyire unatkozom, ennyire hülye vagyok, és ennyire műveletlen.) (különben nem. hanem tényleg jó.) (és hozzásegítema világot a működéséhez, vagy inkább a gazdaságot, és valakinek több pénzt szerzek, ő meg nekem örömet, mert ez egy kölcsönös kapcsolat.) (ettől föggetlenül pedig szeretem a művészeteket, olvasok könyveket {bár képekkel tagolva, kivéve, ha olyan jó}, de inkább novellákat, vagy képregényt, és a komoly zenét is szeretem.) Olyan érthetlen volna ez?
Merthát, valljuk be, velem is volt oylan, hogy ellentétben a gondolataimmal azt mondtam valamire, hogy ez egy nagy rakás sz#r. De most minek hazudni, akkor inkább titkolózzunk. Az olyan rejtélyes. Egyesek (na megint a filmekre godnolok) ezt is hazugságnak tartják, példának okáért egy csodaszépmeseszép megcsaltál, te gazember (hú), de a végén happy endre végződő (nem is lehet az elejére a dolognak ez betenni) filmet, vagy történetet, amikoris az egyik fél (általábana férfi bukik meg, vagy ő van beállítva rossznak, mikor a nők is ugyanolyan szépek, hogy megcsalhassák azt a felettébb fura, és felületesen ismert személyt, aki mellett éjszakánkétn alszanak) hűtlen a másikhoz, és a nő balhét csinál, tányérok repülnek, és nekik a legrosszabb, meg a kedves családjuknak, merthát, kit érdekelnek egy tányér érzése? (vagy akár egy mákszemé, azis szemfelnyitó Örkény iromány, az egypercesek közül való) Tehát, akkor már titkolózni sem szabad.

(Bevallom, egy percre kissé elbizonytalanodtam azt tekintve, hogy miről is írok valójában, de mivel nem vagyok annyira hülye, mint amennyire gondolhatnának a mysupersweetsixteen után, visszaolvastam, és frappánt végmondatot komponáltam a dolog fenekére.)

Tehát. Picture: Tekintve a tökéletes amerikai filmvilágot, valami egészen más. Ami szép, és még jó is.

Eza Balaton nem hagyja, hogy itthon üljek. Szépvolt, jóvolt, visszavár.
Pluszmég egy Boris Vian kötet (örömmel közlöm, hogy végre kiolvastam A Venyigeszú és a Plankton-t, és az érdekes humor a történet végén sem lankadt, sőt.), meg egy x-man, (merthogy ebből sikeresen megvettem a májusit apályaudvar régi-régi újságosstandjának köszönhetően, aminél talán olyan újságok is megtalálhatóak, amiket már rég nem nyomtatnak), tehát ebből a mostani, és ennyi, merthogy apókembert ott a kálvintéri aluljáróban vettem meg, három hungarocell táblával megrakva (nem volt egyszerű az alsó polcról levenni, hátmég a pénzt előszedni...és átnyújtani a drágákat egy idegen kézbe...), ami azt jelenti, hogy nem májusit, hanem júniusit sikeredett szerezni. Ebből is látszik a rémnagy különbség, de mindkettőnek van hangulata. (márha ilyen helyeknél lehet hangulatról beszélni)
(Kifejezetten sok zárójelet használok)
az évzáró is megesett, aztán megint egy szégyenkezhetekmajdholnapreggelazestitáncommiatt koncert és diszkótek ötvözete tornyosult az éjbe veszve, ugyanis igen, végre ismét az egyedülálló, és kifürkészhetetlen kilencszáztizennégy-es (914) éjszakai járatot vehettem(tük) igénybe. Krrák!

De ngyon nemtudok mit írni, Zamárdiban hetven forint egy gömb fagylalt, mindenki menjen oda legalább ezért!

Bild: Tryo. Mert ez olyan szépkép. Szerintemlegalábbis. Pedig a Balatonról is tehettem volna ide valamit, csak nincsen scannerünk.

Balaton. Nemrossz. Csak keservesen nyaggatnak a nap égető sugarai. Azt hinné az ember, hogy barna lehet egy hétre, de nem, piros lesz. Rákká válik. Szabályszerűen. Ennyia hétvége.
A pénzünk meg korlátolt dolog. Ne költsük, de ne is tegyük bankba, hiszen az infláció mondhatni olyan nagy mértékű, és a kamat...hát, elenyésző, hogy nem éri meg. (Volt matektanárom szerint legalábbis) De én nem hallgattam rá, és mais temérdek mennyiségű pénzt herdáltam el. Legalább volt mit. És még most is van, Na gyertek, raboljatok ki!
Az idő. Az idő pénz. Nos, nekem temérdek mennyiségű időm akad itt bokros teendőim közepette, és nem terem a sarkon a bélás. Valljuk be.

Lusta vagyok.

ebből kifolyólag nem kifejezetten alkalmas fizikai munkára. Ha mondjuk ezért pénzt kapnék, akkor minden bizonnyal jó sokat. (csak az üres locsogásért nem fizetnek. a szemetek.)
Bár, mégcsak tizenöt volnék. (különben huszonegy, és két perccel túlélem a halált.) Ígyhát minek is gondolkodjam ilyesmiken.
Inkább leírom ide azt, amit tavaly nyáron tudtam meg, és késtem miatta majd egy órát Annapajtással és Babszemmel való nyugatis találkozásunkról.

A fénycsövek világolásának kémiai folyamata: Az elektromos gáz kisülése
A neonfény létrehozásához szükségeltetik, hogy megtöltsünk neongázzal egy csövet (lehetőleg legyen áttetsző) majd a cső két végét elektromos feszültség alá helyezzük.
Miután ezt megtettük a cső egyik végétől a másik felé elektronok áramlanak, de útközben összeütköznek a neonatomokkal, aminek köszönhetően a neonatom magja körül keringő elektronok kilökődnek (naezt a szót aztán magamtól nem írtam volna ide. mert nem gondoltam volna rá.) a pályájukról. Az ütközés során ezek az elektronok többletenergiát nyernek (mint mondjuk az a jókis golyós játék a fizikaszertárakban, ami azt hallatja, tikc-tikc...) és mikor visszatértek eredetileg tervezett útvonalukhoz, (csak beugrottak Argentínába Staek-et enni.) ezt a többletenergiát elektromágneses sugárzás formájában adják le. És lőn világosság. A neon színe (a közhidelemmel ellentétben) narancsvörös. Vérnarancs. Vörösesnarancssárga. Narancssárgásvörös. És egy mások által mondott mondat: "A kibocsátott sugárzás frekvenciája a látható fény tartományába esik, így keletkezik a megfigyelhető élénk narancsvörös ragyogás."
Namegaztán, ha ezta kedves kis mindent tűrő áttetsző csövet más nevezetű gázzal töltik telibe, akkor natürlich, más színe lesz, mivel az elektronok által leadott sugárzás más frekvenciájó mint a neoné. Tehát nem a neon roncsolja a szemünk szépséges szöveteit, hanem valami más.
Ha héliumot vezetünk a csőbe, akkor a folyamat útján sárga fényt nyerhetünk, ha meg kriptont, akkor halványkékeslilát. Olyan neonkéket. (na itt a köztudat botlása.) Vannak olyan gázok, amelyek magát a csövet még be is színezik. Egy kis plusz sohasem árt. (vagy éppen ezért lesz árt, mertmár olyan nagyon plusz, hogy ihajj.) Aki szerint az ihajj egy jé, eszerint ihaj, jelezze.

Annár Dorinának (Múzú) Boldog szülnapt (pár betűt lespórolva, ugyanis, mint fentebb említettem pénzem nem akad igensok, és az idő pénz, gépelni időbe kerül, és nekem nincsen pénzem, (naezmár ködös, kezdve azzal, hogy két zárójel, te jóég!?) ezek a betűk, már meg ne aragudjanak, elhagyhatók, így gondoltam, ígyis szép, nomeg Dominika is ilyen felállásban láthatta a boldog szülinapot formációt annó, nincs kivételezés...) !!!
Az ajándékát majd még jobban elimaginálom temérdek szabadidőmben.

Az ihajj/ihaj mellesleg nem és fel egyetlen Juhász Évával sem!
Namegképetide, hogy szép legyen, és olvasás helyett legyen mit nézni, mert én személy szerint jobban szeretema képeket.
Egy magyarneon, egy L.V.-i klub, nahátmimás,a Pionyírklubb neoncowboy-a (ez minden bizonnyal Gál Tibor), és egy ö. Furcsa kép, amit természetesen neon city néven találtam a googleban. Majd utánaolvasok, mert ugye van hozzá illusztráció, de addig tarkítsa ez itt a genius locit.

Egészen kedvesnek mondható kis napocska volt eza tegnapi, aminek reggelén részese lehettem egy csodás műsor látványának, ami arra szeretett volna rávilágítani minket, ignorens, avatatlan egyedeket, hogy a gyilkolási kedvünk (fajtársainkkal és más fajokkal szemben egyaránt) és a politikai készségünk már a majmok és az emberek közös ősében is megvolt. Mindezt a csimpánzok bizonyos vadászatával szemléltették. Ugyanis ez a vadászat, bár az elejtett állat testét széttépik, és vad üvöltések közepette talán el is fogyasztják, nem az élelemszerzés célját szolgálja. Pusztán Politika!
A jelenetek véresek voltak. Az első felvonásban egy territóriumukba tévedt selyemmajmot nyírták ki. Őt már hiába várták otthon. Kettétépték, és hallatszott, amint a hús és a bőr elválik egmástól egy pattanásszerű hang kíséretében. Meghát ropogtak a csontok, az inak szakadtak széjjelfele, a kismajomcsonknak már nem volt feje se ekkora. Aztán a vérengző csimpánzok, amikkel majomként nem szívesen találkoznék otthagyták a maradékot, merthát a pincérek majd eltakarítják, és elfutottak.
A második felvonás hasonló. Csak itt már felebarátját tette hidegre a Csipánz Maffia az esőerdő egy eldugott részében. A tehetetlen majom menekülni próbált, de három másik csimpánz utána ugrott, és leszakadt alattuk az ág, aztán a fák között már nem tudott elfutni, hát vége lett. Valami górémajom még verte is a hulla mellét a két tenyerével, biztosan örült, hogy Johnny pajtása már nem áll útjába a nője megszerzésében. Kitudja.

A lényeg, hogy ezvan.

Ezt követően este voltunk ezen a kis koncerten, ami először eléggé unplugged dolognak ígérkezett, aztán hárman kerekedtünk csak táncra az utolsó számok felé, de nemtudom meddig tartott, majd megérdeklődöm, mert a kocsi várt, mi meg beültünk, és otthagytuk a dolgot, pedig nem akartuk. Mindegy, tetszett, csak ne éreztem volna azt megint, hogy egyesek foggal vonóval ki akarnak innen üldözni. Akkor kérem őszintén mondják a szemembe. Majd elsírom magam nyilvánosan, de jobbazúgy, ha az ember tudja, hogy a másiknak mi baja vele. Köszönöm, köszönöm. (banalitás.) A vicces történetek tényleg viccesek voltak. És a néni is hozzájárult némileg a hangulathoz. Csak alig láttam valamit onnan a heverőről a fal mögül, hát nem ki kellett tennem szívemet lelkemet azért, hogy lássam a színpadot, meg rajta az embereket, csak tudnám miért, mikor egy, ott volt a tükör, amiben az egészet nézhettem volna, ha nem vagyok lusta felállni, kettő, a zenét meg úgyis hallgatni kell, nem nézni. (hm, mennyire bölcs...) de ez valahogy kezdi érvényét veszteni. (?) Azért csak megnézzük a nálunk ismertebb embereket, hogy na, ilyen egy nálam ismertebb ember. Minden bizonnyal ez is a csimpánzoktól eredeztethető.

Mameghát ismételten belengi a flatet a füstös élvezet, az hidrogenizáló csoda, a vízipipa olcsó mocskos füstje tűsarkakkal, mjúzik nekünk, valamit tennikéne, ma egykis Franz Ferdinandot játszunk talán tilosban a szoba egyik nyújtottabb szegletében a négy közül.

Ezáltal is üdvözletem minden kedves Domnak, Múzúnak, Katának, Ágnesnek.

Nameg ismét ide teszek a szélére jobbra, esetleg balra egy képet valami teljességel nem idevágóról. (de ez most talán idevág, csaka csimpánzból gorilla lett.) Mindenesetre ezek a képek szívemnek kedvesek. (vagy sem.)

Elmém paranormális beidegződései azt sugallják, hogy ideje volna már valamit befejezni, amit elkezdtem, modjuk egy könyv olvasását, vagy egy kisregény megírását, de visszájáról (ilyen Örkény novella is van, olvassa Ön is egészséggel) a halhatatlanság hajkurászásának örökérvényű szabályai szerint minek is fejezzem be ezeket a dolgokat. Hiszen ha nem teszem, majd megteszi más, ígymár volt miért felkelnie neki is, és nekem is.Így volnánk Boris Vian pompás művével a Venyigeszú és a Planktonnal amelyet Szemethy Imre felettéb elgondolkodtató és érdekes illusztrációi tarkítanak (sokszor ki is billentik az embert a mű fergeteges forgatagának felfogásában, ami helyenként bevallom nekem is gondot okozott, hiszen maguk a képek is megértésre várnak, nézni kell őket, vagy elhanyagolni, és azt hinni, hogy kecskéket ábrázolnak) és a Faunnal, aminek az igazi, még nem létező címét a mai napig nemtudommegmondani.(majdcsak kitalálok valamit) A baj az, hogy már kezd egy kicsit idegesíteni az a stílus, amivel nekikezdtem, mert valami elképesztően közönyösnek és depresszívnek érzem. Éppen ezért nem visz rá a lélek, hogy folytassam ezt a Deák téri mozzanatot, mert mostanában nem így érzem magam. A másik zavaró tényező, ami a velőmben eszi a kérget (vagy a kéreg eszi a férget?), hogy ugyan ki olvasná ezt el? Ki az az elvetemült, aki hozzákezd ehhez, hiszen egy idő után már rémesen érthetelen benne az értelem.

Nos, az obligát olvasatot követően...Jöhetne most az a kis pár másodperces faviccszerű monológ, hogy két pápa beszélget...(hehe, Miki, ha leesett, szólj)
de nem, csupán annyit mondanék, hogy

Juhász Lillának (mennyi juhász, atyaég) ezúton is szeretnénk nagyon boldog pakolást kívánni, és sok orvosságot a tevékenységben szerzett sebeire!

A képen meg egy kisfiú (a tudatlanság kiküszöbölése végett) van, akitől egy ideig tartottam.(Coco)

Noshátöööm...
Bizonytalanul ámde megkezdem ennek az internetes connection olvasatlan levélüzenetes hoszzú szavakkal taglalt értelemszerűen értelmetlen ún. blognak az írását, hogy ezzel is zaklassam kedves öcsémet, (minthogy a billentyűk hangja igazán és kimondottan zavaróan hathat tizenegykor, főleg, ha az embernek másnap kelnie kell reggel hétkor. Milyen rossz egyeseknek. Ha muszáj, akkor nehezebb, ismerjük el.)
Minekutána pedig kiírtam magamból az összes értelmetlen mondatsort nekikezdek talán valaminek ezzel kapcsolatosan, és felteszek ide ilyen képeket, meg képeket valamikről, talán havonta egyszer megnézem, hogy előző hónapban mit sikerült ide bebomlasztanom az agyamból, és azt is, hogy olvassa-e valaki.
Nos, ajánlom figyelmébe példának okádék (elnézést.) Juhász Évának, aki amúgy is szeret ilyen hülyeségeket olvasni. Majd láthat valami képet is, csak is egyedül számára idetéve, hogy legalább Ő megtekintse ezt.
Ennyi volna.
Ma megfagyott nálunk egy uborka a hűtőben, amit szintén én fogok elrontani, és hozzáütögettem egy üvegtálhoz. Ebből kifolyólag igen szépen kolompolt a fagyott uborka az üvegtál falán.
A fagyott uborka hangja ezekszerint szép?
Ez a képmeg Kizárólag Miki kedvéért önmagáról önmaga idegesítésére. (akkor ne nézzen rá)
Andytől, a Warholtól.