Ma egy utolsó nap van. És az idő pont ehhez igazodott. Esik, vagy amolyan nyálka lebeg a levegőben, miután már lezuhogott a víz. Ilyenkor az a jó, hogy a káposztásmegyeri aszfalt utakon tükröződik az odalent sétálók alakja a földön. És a főúton lebegő autóké is. És azért lebegnek persze, mert ha kicsit másképp nézzük, akkor tényleg lebegnek, és ezzel le is van zárva.
Egészségi szempontból vegyes, és érzelemdús napokat tudhat maga mögött. Még csak az elején jár, de kit érdekel. Leginkább a gyomorfájást nem. És annak is milyen, demilyen sok féle módja esett már meg vele. Szúró, szorító, égető, hasító, nyomott...Most pillanatnyilag csupán csak tisztában van vele,hogy van valami, persze lehet, hogy ismételten a hipochondrya áldozatául esett, de sebaj, vannak, akik szeretik a hathetes gyógyszeres kezeléseket. Merthát ilyenkor mondhatja az ember, hogy jajj, elfelejtettem bevenni a gyógyszeremet, vagy, elnézést, nem ihatok, mert gyógyszert szedek (persze ezt akkor is mondhatja, ha mondjuk autóba kívánkozik az összejövetelt követően ülni) megaztis, hogy naponta háromszor kell bevenni a kapszulákat, a tablettákat napjában kétszer evés előtt félórával, az italba keverhető gyógyport evés alatt iváskor kell meginni, értelemszerűen és két hetente ellenórzésre kell menni, persze vizitdíj nincs. Neki még nincs. Éshát. Ilyesmiket mondani jó.
Tegnap még híradó is volt, Ünnepi zavargások. A nagymező utca és az Ó utca kereszteződésénél a rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel...blablabla. És jól felidegelte rajta magát. Ha dohányozna, akkor elszívott volna egy szállal, vagy egy dobozzal, attól függ, hogy meddig húzzák a rendkívüli híreket. Hát van ilyen? Vanhát. De minek? Hogy legyen min idegeskedni. Máskülönben higgadt ember. Csak ezek a nyomorult hírek, és a Barátok Közt. Kizökkentik a nyugalmi állapotból, és nem tud aludni éjszakánként. Elgondolkodik, és ki mer menni a fürdőbe a tükör előtt elhaladva úgy, hogy nem mondja bele, a kampókezet háromszor. Pedig milyen nagy a kísértés, csakhát ki meri megpróbálni. Ő sem. És még sokak nem. Aztán visszafekszik. Nem kap levegőt. jójó, akkor még nem alszik egy kicsit, de próbál. Hát nem megy. akkor olvas. Jajj, vajon mit. Valami shakespearet, vagy a Magyar kommunizmus irodalompolitikáját, esetleg a Valami történtet? Nem. inkább csak úgy néz kifelé az ablakon. mert nem sötétített be lefekvés előtt, ugyanis tudta, hog ma éjjel se fog aludni, alvás helyett nem fog olvasni hajnalig, mint tegnap éjjel, mert ismételni a múltat, ugyanmár, de snassz, és a tükör se nyeli el, hogy várakozhasson a következő balfékre, aki háromszor kimondja egymás után az ő becses kampókéz nevét, ígyhát, mivel furfangos volt, most nézheti a lámpafénytől narancssárgára színeződött lakótelepi éjszakát.
Aztán felkel a nap, és ő nem akarja látni se hallani, hogy rajta kívül már mások is ébren vannak, így belnyugszik a politikai helyzetbe, és újra elalszik, épp, mint tegnap reggel.