2008. szeptember 30., kedd

Panna. Csak miattad, leírom, hogy mivan.

Itthon vagyok. Egyedül. Az oka átfogóan az, hogy már elmúltam tizenkettő. Közvetve pedig az, hogy talán beteg vagyok. Fizikailag, vagy lelkileg, tökmindegy, esetemben a kettő kézenfogva jár.
Még mindig azt gondolom, hogy jobb nem is lehetne, és mégsem tudok aludni. Már megint, vagy még mindig. Ma még semmit sem csináltam azon kívül, hogy legalább hatszor megtakarítottam a fürdőszobai csapot, és rendesen kimostam a fürdőkádat, ezenkívül megnéztem egy filmet. Ha beszélnem kell sírva fakadok. Ha már az okonál tartunk, akkor ennek az lehet az oka, hogy keveset alszom. Vagy a film. Nem szoktam filmeken sírni. Sőt. Nemrég még az foglalkoztatott, hogy miért nem tudok sírni semmin, és miért vagyok érzéketlen. Még Záborszky Gábor szerint is. És tessék. Most azt fejtegetem egy nyilvános blogon, hogy vajon miért sírok. Haha. Akkor ezen most nevessünk.
Tisztában vagyok vele, hogy egyfolytában hülyeségeket beszélek, de szegény szüleim hallgatják már két napja az általánosnál is nagyobb baromságimat, amiknek az elhangzását ismételten csak erre az egész szarozásra tudom visszavezetni.
(Elnézést az állandósult trágárságomért, de ezvan srácok, szeretek káromkodni. Volt idő, amikor még azt akartam magammal elhitetni, hogy nem, but our life is changing.)
Nahát. Most akkor nincs általános helyzet, mert általános helyzetben nem szívesen írnék magamról kerek perec a saját blogomra. De még most is remélem, hogy nem olvassák olyan sokan, hogy ne írhatnék. Vagy inkább nem is érdekel. Mert ugye ez nem egy általános helyzet.
Egyszó, mint száz, szarul vagyok.

És szívesen elutaznék Mexikóba. Amúgy minden tökéletes.



Naezvan, Panna. Remélem elolvasod, pénteken találkozunk.

3 megjegyzés:

ágnes írta...

kedves zita!
a upc adta lehetőségeken kívül van más is...próbálok megsértődni de nem megy.

kavics, aki meg egy éva írta...

segítsisten írta...

Hm. Érdekes, hogy azt sem tudom, miről van szó. Hahaha.