2010. szeptember 19., vasárnap

Rossz ember vagyok.

Rút vagyok, gonosz, érzéketlen, meggondolatlan, egy ostoba ribanc, akár egy kisfiú, agresszív, önmarcangoló szardarab...




Ennek a világnak nem kéne egy efféle szennyet a hátán hordania.

6 megjegyzés:

Piroslebeny írta...

http://www.youtube.com/watch#!v=gDb8hduT584&feature=related

gergő írta...

van ez a trainspotting izé, hogy "Hogy miért csinálom? Akármit is válaszolnék, hazudnék. Az igazság az, hogy rossz ember vagyok, de ezen változtatok, megváltozom."
tegnap gondolkoztam ezen a dolgon, hogy tulajdonképpen én miért csinálok rossz dolgokat, és eljutottam eszembe jutott ez a mondat, és lehet hogy igaz rám, csak én nem érzem úgy hogy ezen aktívan változtatni lehet, vagy hogy akkor igazán bármi jobb lenne, ha mondjuk nem tennék olyat amit rajtam kívül sokan rossznak tartanak. Az rövidtávon már nekem sem lenne egészséges hosszú távon, meg másokra is kihatna, hogy emiatt minden frusztrációmat rajtuk vezetem le, mint régen. Hát szóval végső soron önzőnek lenni igazán őszintén, hosszú távon elég önzetlen dolog.
De amúgy arra is gondoltam, hogy ha elvonatkoztatunk attól, hogy "rossz ember vagyok" ez alapvetően negatív és senki nem akar rossz lenni, de lehet, hogy ez a természetes adott helyzetben. A sok rossz. A sok szar amivel szembekerül az ember, meg amiről még akár ő maga is tehet. Szóval hogy ezeknek mind helyük van. Persze, nehéz elvonatkoztatni attól, hogy ez mennyi mindenkinek szar és hány embert bánt meg folyton mindenki, és önmagát is.

Nemtudom mi van ma velem, de minden szart mindenkinek leírok, ami eszembe jut mindenféle gondolati előkészítés vagy átgondolás nélkül, lehet hogy ez is egy összefüggéstelen baromság
na mindegy az egyetlen dolog amit tenni tudok, hogy amikor eszembe jut és már tudatosul, hogy izé akkor abbahagyom mint most

Ő írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Ő írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
A róka. írta...

gergő.

aki meg egy éva írta...

tudod, én ugyanannyira kedvellek mint régen. bár már rég nem vagyunk úgy, mint akkor. most más.
de engem sosem érdekelt mikor össze-vissza beszéltél mindenféle szarságot mint ez. nem "nem törődtem" az önrágalmaiddal amikkel mindig is bombáztad magad, hanem... nem is tudom, az agyam úgy egyszerűen kivágta ezeket a részeket mert szerintem hülyeség. persze téged ilyen végről soha sem lehetett csillapítani...szóval, ez tűnt az egyetlewn ésszerű megoldásnak. mert baromság hogy ez lennél.
nézd, a maga szemében mindenki legyen ami. ha neked ez vagy hát kész.
de csak úgy mondom: nekem nem ez vagy. én sok mindenre emlékszem amire igenis érdemes, mondj amit akarsz! Ez tény. Ez van. Ha akarod se tudod magad kitörölni, sehonnan.
:)
azért igyekeztem kevésbé szentimentális lenni, mint amilyen vagyok, de ismersz.
na, szia!